Éjszakai fogcsikorgatás és fogszorítás – hogyan teszi tönkre észrevétlenül a fogakat?

Reggelente feszül az állkapcsod? Gyakran ébredsz fejfájással? Érzékenyebbé váltak a fogaid, esetleg azt vetted észre, hogy egyre laposabbak, kopottabbak a rágófelszínek?

Könnyen lehet, hogy éjszaka úgy terheled a fogaidat, hogy közben nem is tudsz róla.

A fogcsikorgatás és a fogszorítás – összefoglaló néven bruxizmus – sok esetben alvás közben jelentkezik, ezért az érintett hosszú ideig nincs is tudatában a problémának. Előfordul, hogy csak a fogorvosi vizsgálat során látható jellegzetes fogkopás hívja fel rá a figyelmet.

Pedig a tartósan fennálló bruxizmus nem csupán kellemetlen szokás. Idővel a fogakat, a fogpótlásokat, a rágóizmokat és az állkapocsízületet is jelentősen megterhelheti.

Mi a bruxizmus?

A bruxizmus során a fogakat akaratlanul erősen összeszorítjuk, illetve egymáson csikorgatjuk.

Két fő formája létezik.

Ébrenléti bruxizmus esetén jellemzőbb a fogak erős összeszorítása. Gyakran koncentráció, feszültség vagy stresszes helyzet közben történik.

Alvási bruxizmus esetén a fogszorítás vagy fogcsikorgatás alvás közben jelentkezik. Mivel ilyenkor az ember nincs tudatában annak, mit csinál, sokszor egy családtag vagy partner figyel fel először a jellegzetes csikorgató hangra.

Nem minden fogcsikorgatás jelent azonnal komoly problémát. Ha azonban rendszeresen és nagy erővel történik, a fogazat tartós túlterheléséhez vezethet.

Milyen tünetek utalhatnak éjszakai fogcsikorgatásra?

A bruxizmus egyik érdekessége, hogy nem feltétlenül maga a fogfájás az első tünet.

Gyanúra adhat okot például:

• reggeli állkapocsfájdalom vagy -merevség,
• fáradt, feszült rágóizmok,
• gyakori reggeli fejfájás,
• halántéktáji fájdalom,
• fogérzékenység,
• látható fogkopás,
• apró repedések a fogakon,
• letöredező fogszélek,
• visszatérően sérülő vagy kieső tömések,
• állkapocsízületi kattogás vagy kellemetlenség,
• nyak- és arcizmok feszülése.

Előfordulhat az is, hogy a páciensnek semmilyen feltűnő panasza nincs, a fogorvos azonban a kontrollvizsgálaton észreveszi a fogak jellegzetes kopását.

Mitől alakul ki a fogcsikorgatás?

A bruxizmus hátterében nem feltétlenül egyetlen ok áll.

Az ébrenléti fogszorítás gyakran összefügghet stresszel, szorongással vagy fokozott koncentrációval. Az alvási bruxizmus ennél összetettebb jelenség, és az alvás során kialakuló idegrendszeri folyamatok is szerepet játszanak benne.

Bizonyos életmódbeli tényezők, egyes gyógyszerek, illetve alvászavarok is kapcsolatban állhatnak vele.

Ezért fontos, hogy ne próbáljuk pusztán a tünetek alapján saját magunk megállapítani a kiváltó okot.

Mi történik a fogakkal, ha hosszú ideig csikorgatjuk őket?

A fogzománc rendkívül ellenálló, de nem elpusztíthatatlan.

Ha a fogakat éjszakáról éjszakára jelentős erőhatás éri, a zománc fokozatosan elkophat. A fogak rágófelszíne ellaposodhat, a metszőfogak szélei rövidebbé válhatnak, illetve kisebb repedések és lepattanások jelenhetnek meg.

Ahogy a zománc vékonyodik, a fog érzékenyebbé válhat hidegre, melegre vagy édes ételekre.

Súlyosabb esetben akár nagyobb fogdarab is letörhet.

A tömések és koronák sem sérthetetlenek

A bruxizmus nemcsak a saját fogakat terheli.

A jelentős harapási erő a meglévő:

• töméseket,
• betéteket,
• koronákat,
• hidakat,
• illetve implantátumokra készült fogpótlásokat

is fokozott terhelésnek teheti ki.

Egy tartósan fennálló, kezeletlen fogszorítás ezért különösen fontos szempont lehet nagyobb fogpótlás vagy implantációs kezelés tervezésekor.

Nem elég ugyanis szép és pontos fogpótlást készíteni – azt is meg kell vizsgálni, milyen erők fogják hosszú távon érni.

Okozhat a fogcsikorgatás fejfájást?

Igen, bizonyos esetekben.

Ha egész éjszaka intenzíven dolgoznak a rágóizmok, reggelre ugyanúgy elfáradhatnak, mint bármely más túlterhelt izom.

A feszültség kisugározhat a halánték, az arc vagy akár a nyak irányába is. Emiatt egyesek visszatérő reggeli fejfájást tapasztalnak anélkül, hogy tudnák, mi állhat mögötte.

Természetesen a fejfájásnak számos más oka is lehet, ezért önmagában ebből nem lehet bruxizmust diagnosztizálni.

Ha azonban a fejfájás mellé reggeli állkapocsfeszülés és fogkopás is társul, érdemes fogászati vizsgálaton is utánajárni a problémának.

Mi köze mindennek az állkapocsízülethez?

Az állkapocsízület minden egyes rágásnál, beszédnél és ásításnál dolgozik.

Ha a fogakat hosszú időn keresztül rendszeresen és nagy erővel összeszorítjuk, az a rágóizmok mellett az állkapocsízületet is túlterhelheti.

Jelentkezhet:

• fájdalom az állkapocs környékén,
• kattogó vagy recsegő hang,
• feszülés,
• nehezített vagy kellemetlen szájnyitás.

Fontos azonban, hogy az állkapocsízületi panaszoknak számos különböző oka lehet, ezért ezek kivizsgálása mindig egyénileg történik.

Hogyan derül ki, hogy csikorgatod-e a fogad?

A fogorvosi vizsgálat során több jel is felhívhatja a figyelmet a bruxizmusra.

A fogorvos megvizsgálhatja többek között:

• a fogak kopásának mintázatát,
• a fogszélek állapotát,
• az esetleges repedéseket,
• a tömések és fogpótlások állapotát,
• a harapási viszonyokat,
• a rágóizmok érzékenységét,
• valamint az állkapocsízület működését.

Bizonyos esetekben további vizsgálatra is szükség lehet, különösen akkor, ha alvászavar gyanúja is felmerül.

Segíthet az éjszakai harapásemelő sín?

Megfelelő esetben a fogorvos egyénileg készített éjszakai sínt javasolhat.

Ez egy speciális eszköz, amelyet általában valamelyik fogívre helyeznek, és alvás közben viselnek.

A sín egyik fontos feladata, hogy védje a fogakat a közvetlen egymáson történő csikorgatás és túlzott mechanikai terhelés következményeitől.

Fontos azonban tudni, hogy a sín nem feltétlenül szünteti meg magát a bruxizmust vagy annak kiváltó okát. Ezért nem egyszerűen arról van szó, hogy „veszünk egy fogvédőt”.

A megfelelő sín kiválasztását és beállítását érdemes fogorvosra bízni.

Miért jobb az egyénileg készített sín?

Az egyénileg készített harapásemelő sín a páciens saját fogazatához és harapásához igazodik.

Ennek köszönhetően megfelelő illeszkedés és kontrollált érintkezés alakítható ki.

Egy rosszul illeszkedő, saját kezűleg választott eszköz kényelmetlen lehet, nem feltétlenül biztosít megfelelő védelmet, és bizonyos esetekben akár ronthat is a panaszokon.

Ezért tartós fogszorítás vagy fogcsikorgatás esetén érdemes először pontos diagnózist kérni.

Mit tehetsz még a fogszorítás ellen?

Ébrenléti fogszorítás esetén már az is sokat jelenthet, ha tudatosan figyeled magad napközben.

Nyugalmi helyzetben a felső és alsó fogsornak általában nem kell folyamatosan érintkeznie egymással.

Ha munka, vezetés vagy koncentráció közben rendszeresen azon kapod magad, hogy összeszorítod a fogaidat, érdemes tudatosan ellazítani az állkapcsodat.

A stresszkezelés, a megfelelő alvás és bizonyos életmódbeli változtatások szintén szerepet kaphatnak a kezelésben, attól függően, mi áll a probléma hátterében.

Mikor érdemes fogorvoshoz fordulni?

Mindenképpen érdemes kivizsgálást kérned, ha:

• rendszeresen fáj vagy feszül reggel az állkapcsod,
• látványosan kopnak a fogaid,
• gyakran törik le egy kisebb darab valamelyik fogadból,
• visszatérően sérülnek a töméseid,
• érzékenyebbé váltak a fogaid,
• a párod rendszeresen hallja, hogy éjszaka csikorgatod a fogad,
• vagy visszatérő állkapocsízületi panaszaid vannak.

Minél korábban derül ki a probléma, annál nagyobb az esély arra, hogy még azelőtt megvédjük a fogakat, hogy jelentős kopás vagy sérülés alakulna ki.

Ne várd meg, amíg látványosan elkopnak a fogaid!

A fogcsikorgatás különösen alattomos probléma, hiszen sok esetben éppen akkor történik, amikor alszol.

Lehet, hogy évekig csupán reggeli állkapocsfeszülést vagy időnkénti fejfájást tapasztalsz, miközben a fogaid minden éjszaka jelentős terhelésnek vannak kitéve.

Egy fogászati állapotfelmérés során felismerhetők a bruxizmusra utaló jelek, felmérhető a fogak és a harapás állapota, és szükség esetén személyre szabott megoldás javasolható.

Ha azt gyanítod, hogy éjszaka csikorgatod vagy szorítod a fogaidat, érdemes időben kivizsgáltatni – még mielőtt a fogaid látványosan jeleznék a problémát.