Blog

Az ínybetegség és a fogágybetegség ma az egyik leggyakoribb népbetegség. Magyarországon a felnőtt lakosság 80-90%-a szenved tőle. Sokan nem foglalkoznak kellően a fogíny és fogágy állapotával, vagy már kialakult megbetegedésével, pedig az szerteágazó és nagyon súlyos következményeket okozhat. Tünetek, melyek az ínybetegség/fogágybetegség kialakulására utalnak: sötét piros, duzzadt íny visszahúzódott íny meglazult fogak vérzik az ínye fogmosáskor, vagy ha valamivel hozzá ér (pl.: fogpiszkálóval, fogselyemmel, fogköztisztító kefével) fogai között nagyobb rések alakultak ki fogai állása megváltozott. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni mennyire fontos a megelőzés, az odafigyelés, az alapos szájápolás! Vigyázzon fogaira és ínyére, mert megelőzni a bajt, sokkal könnyebb, mint később rendbe hozni azt (ha egyáltalán lehetséges).

Amennyiben olvasta korábbi bejegyzéseinket, akkor Ön már tudja, hogy a napi szükséges szájápolás nem merül ki a két alkalmas fogmosásnál. Nagyon fontos, hogy ugyanilyen nagy hangsúlyt fektessen a fogközök, és a nyelv tisztítására, valamint a teljes szájüreg szájöblítővel történő felfrissítésére, fertőtlenítésére is. Foga 5 felszíne közül fogmosással csupán hármat ér el, hiszen a két szomszédos fog felé néző fogfelszínekhez a fogkefe sörtéje csupán részlegesen éri el, vagy egyáltalán nem. Ezeket a részeket vagy fogselyemmel, vagy fogköz tisztító kefével tudja csak megtisztítani. A fogselyem használata az egymással nagyon szorosan érintkező fogak tisztításakor ajánlott, míg az egymástól távolabb elhelyezkedő fogak esetében utóbbi használata javasolt. Ne hagyja ki ezek használatát a napi rutinból, hiszen nélkülük a fogak nagyon könnyen és sokáig elrejtve szuvasodnak ezeken a területeken, teret engedve így a fogágybetegségek kialakulásának.

Tudta, hogy a tejfogak fejlődése már a magzatkor 8. hetében megkezdődnek? Sőt, a maradó fogak közül az első nagyőrlő fog csírája már a 4. magzati hónapban kifejlődik, az 5. hónaptól pedig kialakul az összes (kivéve hetes és nyolcas fog, vagyis bölcsességfog) maradó fog telepe, és megkezdődnek a meszesedési folyamatok. A 9. magzati hónapra pedig már kialakul a tejfogak koronája is, amit a gyökerek fejlődése követ. Mindezt azért nagyon fontos kismamaként tudni, mert gyermeke fogazata nagyban függ Öntől, attól, hogy az áldott állapotban milyen élelmiszereket, fehérjéket, vitaminokat juttat be saját és így gyermeke szervezetébe. Elsődlegesen a fehérjékben, vitaminokban (folsav, A, B, D, E vitaminok), ásványi anyagokban és fontosabb nyomelemekben (cink, réz, magnézium, kalcium, jód, vas) gazdag ételek fogyasztására helyezze a hangsúlyt. Ha már magzat korban megkapja a kicsi a szükséges mennyiségű “támogatást” édesanyjától, akkor a későbbiekben a gyermek fogai egészségesebbek, ellenállóbbak lesznek a fogszuvasodással szemben, és állcsontjai is jól fejlettek lesznek. A táplálkozáshoz hasonlóan szintén nagyon fontos, hogy a kicsi fogainak fejlődése során (tehát már magzatként), próbáljuk meg kerülni a gyógyszerkészítmények fogyasztását, valamint a különféle vegyszerekkel való érintkezést is, ugyanis azok elszínezhetik a fogakat.

Manapság egyre divatosabb a fogak fehérítése. Nem is csoda, hiszen a fehér fogak az ápoltságot, igényességet tükrözik. Természetesen, akinek kicsit sárgásabb árnyalatú a fogazata, egyáltalán nem jelenti azt, hogy kevésbé ápolt. Korábbi bejegyzésünkben már írtunk róla, mikre érdemes oda figyelni az elszíneződés elkerülése érdekében. Azonban fontos azt tudni, hogy ez a folyamat nagyban függ genetikai adottságoktól is, tehát az idő előrehaladtával mindenkinek elszíneződik a foga. Van akinek később, van akinek hamarabb. Fogfehérítéssel általában 3-8 árnyalatnyit javíthatunk fogai színén, vagyis igen látványos eredményt lehet elérni vele. A fehérség azonban nem örökre szól. Körülbelül 1-2 évente ismételendő a kezelés, a színárnyalat megtartása érdekében. Természetesen, a ‘vissza színeződés’ nagyban függ étkezési szokásaitól , hogy dohányzik e, stb, így erre érdemes fokozottan figyelnie. Az eljárás ilyen gyakorisággal történő elvégzése nem károsítja fogzománcát. Maga a fogfehérítés nem fájdalmas, nem kell tőle tartani. Esetleges kellemetlenségként a kezelés után 1-2 hétig fogérzékenységet tapasztalhat. Összegezve tehát, mi mindenképpen javasoljuk az eljárást, főleg, ha úgy érzi, sokat számít önbizalmának.

Sokszor tapasztaltuk már, hogy pácienseink korgó hassal ülnek a székbe, majd elmosolyodva vagy azt közlik, hogy nem mertek enni kezelés előtt, vagy azt, hogy épp annyira izgultak, hogy nem tudtak enni. Nem árt azonban azt tudni, hogy a fogászati kezelés előtt (nem közvetlen előtte, hanem 1-2 órával) mindenképpen érdemes legalább egy kicsit enni (persze nem pacal pörköltet, vagy sült csülköt). Ennek okai a következők: ha nem eszünk leesik a vércukorszintünk, ettől pedig jobban izgulunk a kezelés előtt és alatt is a nyálelválasztásunk, nyáltermelésünk bőségesebb lesz, ami nem könnyíti meg a fogorvos munkáját, sőt… bizonyos fogászati kezeléseket követően meghatározott ideig nem lehet enni (beavatkozástól függően ez lehet rövidebb és hosszabb időintervallum is), így érdemes ezt is szem előtt tartani. Ami azonban még ezeknél is fontosabb: mindig mosson fogat kezelés előtt, de ha erre nincs lehetősége, legalább egy rágóval tisztítsa meg fogait, frissítse fel száját.

Egy fog elvesztése nem csak esztétikai szempontból kellemetlen, hanem egészségügyi okokból is roppant káros. Gondoljunk csak bele, ha egy front fog esik ki, nem csak megjelenésünk lesz kevésbé mutatós (ezáltal csökken az önbizalmunk), hanem változás áll fenn a hangképzésben is. Amennyiben valamelyik rágó fogunkat veszítjük el, többek között romlanak a rágási és falatképzési folyamatok, a meglévő fogak és a fogágy túlterhelődnek. Szervezetünk idővel megpróbálja kitölteni a hiányt mégpedig úgy, hogy a szomszédos fogak szépen lassan elvándorolnak, elmozdulnak, befelé és kifelé kezdenek dőlni, ennek következtében a fogak gyökerei elvesztik stabilitásukat, és így akár még az ép fogai is kieshetnek. Fontos tudni: minél tovább áll fenn a foghiányos állapot, annál komolyabb és nehezebben korrigálható következmények fognak fellépni, így mindenképpen tanácsoljuk, hogy mihamarabb forduljon orvoshoz foga elvesztése esetében.

A bölcsességfog eltávolítása az egyik leggyakoribb szájsebészeti beavatkozás felnőtt korban. A műtét előtt, és után a fertőzések elkerülése és a gyorsabb gyógyulás érdekében be kell tartani néhány szabályt, melyek közül az egyik, hogy - legalábbis a gyógyulás idejére - lemondunk a cigiről. Néhány ok, hogy miért: Dohányzás esetén megnő a fertőzésveszély. A műtéti terület elfertőződésének jelei: magas láz, duzzadás, szűnni nem akaró fájdalom, fehéres, sárgás színű genny, váladék távozása az eltávolított fog helyéről. A dohányzás lassítja a sebgyógyulást: dohányzás esetén jelentősen lelassul a műtéti terület hegesedése, gyógyulása. A dohányzás miatt nagyobbak lehetnek a fájdalmai: kutatások szerint azok, akik napi minimum egy doboz cigarettát elszívnak, sokkal jobban szenvednek ilyenkor, mint a nemdohányzók, ugyanis a dohányzás rossz hatással van a vérkeringésre, így  kevesebb vér áramlik a műtéti területre, illetve a véralvadás is nehezebbé válik,  ami miatt már közvetlenül a műtét után is nehezebben áll el a vérzés. Tehát ha szeretne gyorsabban gyógyulni, semmiképp se cigarettázzon a műtétet követő 72 órában.

Rohanó világunkban bizony előfordulhat, hogy egy egy fogmosás kimarad (főleg,ahogy korábbi bejegyzésünkben írtuk, stresszes időszakban jellemző). Ilyenkor nagyon fontos figyelnie arra, hogy lehetőleg az esti fogmosás legyen az, ami mindenképpen megmarad. Nyilván a cél a napi legalább két fogmosás, reggel és este. Azonban azt érdemes tudnia, hogy az esti fogmosás - ha lehet így fogalmazni - a legfontosabb, ugyanis ha az elmarad, a fogakra telepedő plakkok, baktériumok egy egész éjszakán át károsítják fogat. Gondoljon bele, ha csak reggel mos fogat, akkor bizony a reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora és a köztes nasizások összes maradványa a fogain és azok között marad, vagyis a baktériumok egy egész napon és éjszakán át roncsolják fogait. Éppen ezért azt tanácsoljuk, ha naponta csak egyszer mos fogat, akkor az mindenképpen este legyen. Azonban még egyszer hangsúlyozzuk, a napi egy fogmosás (még ha az este is történik) egyenes út a lyukas fogak, ínygyulladás, és egyéb szájüregi betegségek kialakulásához.

Azt tudta, hogy a stressz is árt a fogaknak? Stresszes állapotban gyakoribb az afták és herpeszek kialakulása, felborulhatnak étkezési és szájápolási szokásaink (rendszertelenül kezdünk el étkezni, esetleg kimaradnak fogmosások), észre sem vesszük, de fogainkat gyakrabban és erősebben szorítjuk össze, sőt van aki elkezdi csikorgatni is őket, arról nem is beszélve, hogy ilyenkor könnyebben alakulnak ki különféle ínybetegségek is (p.: begyulladt és érintésre vérző íny, fogínysorvadás, fogágysorvadás), aminek következtében a fogak meglazulnak és akár ki is eshetnek. Tipp: a stresszes állapot csökkentése érdekében kezdjen el sportolni, vagy jógázni, esetleg egyéb meditatív tevékenységeket végezni (már napi 15-20 perc is sokat jelent), gondoskodjon a megfelelő mennyiségű  vitamin és ásványi anyag fogyasztásról (vitaminok közül főleg a B, D és C-vitamin, ásványi anyagok közül a magnézium, cink és kalcium központi fontosságú az egészséges kognitív működéshez és a közérzet javításához),   fokozottan ügyeljen szájápolási szokásaira, és a helyes, változatos táplálkozásra.