Blog

Mivel az implantációs eljárásnak köszönhetően megalkotott új fogak akár egy életre szólnak így a saját fogakhoz hasonlóan ezek ápolása is elengedhetetlen, tisztán tartásuk pedig fokozott figyelmet igényel. Hiába fogadja be szervezete a implantátumot, a nem megfelelő szájhigiéniás szokások mellett azok épp úgy kilazulhatnak, mint a rendes foggyökér. A fogpótlásra lepedék rakódik le, fogköves lesz, és fogágybetegség is kialakulhat. Az tehát, hogy egy implantátum mennyi ideig szolgálja Önt, nagyban függ Öntől és a megfelelő szájápolási szokásaitól. Ezért nagyon fontos, hogy igyekezzen betartani a szakorvosok utasításait a fogpótlások tisztántartásával kapcsolatban. A rögzített pótlásokat hasonlóképp szükséges tisztítani, mint a saját fogakat, vagyis naponta legalább 2-szer minimum 2 percig, lágy sörtéjű fogkefével, „hagyományos” fogkrémmel, illetve szintén érdemes alkalmazni speciális, úgynevezett fogköztisztító kefét, és fogselymet a tökéletes ápolás érdekében. A kivehető pótlások esetében kicsit más a teendő.  Minden étkezés után javallott fogkrémmel és lágy sörtéjű fogsortisztító kefével megtisztítani a pótlást, és a körülötte lévő lágyrészeket. Ezen felül nagyon fontos, hogy a kivehető pótlások esetében kémiai tisztántartásra is szükség van, ami annyit jelent, hogy hetente legalább 2 alkalommal fogsortisztító tablettás vízbe szükséges helyezni a pótlást, ami elpusztítja a kellemetlen szájszagot okozó baktériumokat, eltávolítja a lepedéket, fehéríti és csillogóvá teszi a műfogsort, továbbá visszaállítja annak eredeti színét. A megfelelő technikát, illetve a speciális eszközök használatát minden esetben megtanítjuk pácienseinknek, azonban, ha mégis bármi kérdése felmerülne, forduljon hozzánk bizalommal.

Sokszor kérdezik pácienseink, hogy implantációval lehet-e megoldást nyújtani teljes foghiányra? A válaszunk, IGEN!  Az eljárás alkalmazható egy vagy több hiányzó fog, de akár teljes fogatlanság esetén is. Az implantációnak kifejezetten ez a célja, sőt jelenleg az implantáció a foghiányok pótlásának legmodernebb módszere. Mi az az implantátum? Az implantátum valójában egy íny alá, a csontszövetbe beültetett „műgyökér”, melyre speciálisan elkészített koronákat, hidakat, vagy akár teljes lemezes kivehető fogpótlást lehet építeni, így megalkotva egy olyan pótlást, ami esztétikai szempontból és funkcióját tekintve is szinte teljesen megegyezik eredeti fogával. Nagyon fontos tehát azt tudni, hogy az implantáció nem „fogbeültetés”, hiszen mint látható, szó nincs valódi fog beültetéséről.   Miért ajánljuk implantátum beültetését? Azért, mert ez az eljárás terheli meg legkevésbé a többi fogat, arról nem is beszélve, hogy hosszú távú megoldást nyújt a kialakult problémára, hiszen az implantátum egy időtálló, stabil, jól terhelhető és erős anyagból, titániumból készül, amit ráadásul a szervezet kis eséllyel lök ki, így növelve a beavatkozás sikerességét. Mindenkinél alkalmazható az eljárás? Természetesen, mint sok más fogászati beavatkozásnál, úgy az implantációnál is nagyon fontos a kezelést megelőzően fogazatának állapot felmérése, első sorban csontállományának megvizsgálása, hiszen az elsorvadt csontszövet egy bizonyos szint után már a műfogbeültetést, vagyis az implantációt sem fogja lehetővé tenni, ebből következik az is, hogy minél sűrűbb csontállománnyal rendelkezik, annál stabilabban marad meg az implantátum. A megfelelő mennyiségű és minőségű csont megléte mellett alapvető követelmény a kifogástalan szájhigiéné megteremtése és fenntartása is. Abban az esetben, ha elégtelen, gyenge csontszövettel rendelkezik, akkor sincs minden veszve, hiszen ekkor csontpótló eljárásokra kerülhet sor, mely lehetővé teheti az eljárást. Milyen egészségügyi állapotok, tényezők nehezíthetik vagy akár gátolhatják meg az implantációt? erős dohányzás súlyos, kezeletlen cukorbetegség bizonyos gyógyszerek szedése korábbi sugárterápia véralvadási zavarok,stb. Implantációt tehát foghiány esetén alkalmazunk, ha minden feltétel adott. Látogasson el rendelőnkbe, hogy implantológus kollegánk felmérhesse, az Ön esetében adottak-e a szükséges feltételek.

Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos a prevenció, a megelőzés, különösen gyermekkorban, amikor még roppant sérülékenyek a fogak. Ebben a korban még inkább elengedhetetlen a rendszeres, minél alaposabb fogmosás, az alacsony cukor tartalmú ételek, italok fogyasztása. Amennyiben ezekre nem ügyel, szinte biztosan borítékolható, hogy gyermeke fogai elkezdenek majd szuvasodni. Létezik azonban egy fogászati eljárás, amivel megelőzhetjük a fogszuvasodás kialakulását (persze ez nem jelenti azt, hogy nem kell továbbra is odafigyelni a megfelelő szájhigiénia betartására). Ez az eljárás az úgynevezett “barázdazárás”, melynek célja, hogy az őrlőfogak mély barázdáit (gödröcskéit) egy fényre kötő, folyékony műanyag segítségével lezárjuk, így a szuvasodást okozó baktériumok nem tudnak „megülni” bennük, ezzel pedig jelentősen csökkenteni tudjuk a gyermekkori fogszuvasodás kialakulását. Ezt a technikát nem igazán szokás tejfogakon alkalmazni, azonban amint áttörtek az első maradó fogak, már érdemes megnézetni gyermeke fogait, mennyire mélyek a barázdák, szükséges-e azok zárása. A legideálisabb időpont a barázdazárás elvégzésére, nagyjából a gyermek 6-8 éves korában van. A kezelés egyes esetekben akár felnőttkorban is hatékony lehet, ekkor viszont már úgynevezett “kiterjesztett barázdazárásról” beszélünk. Fontos tudnia, hogy az eljárás teljesen fájdalommentes és biztonságos, így mindenképpen érdemes elgondolkodnia rajta a fogszuvasodás kialakulásának elkerülése érdekében.

A megfelelő mennyiségű fluorid bevitel elengedhetetlen a fogak épségének megőrzése érdekében, ugyanis a fluorid beépül a fogak felszínébe, így növeli a fogzománc savakkal szembeni ellenállását, megvédi a fogat a szuvasodástól, és megakadályozza a baktériumok (streptococcus) elszaporodását. Gondolta volna, hogy a fluoridok általános és helyi alkalmazása 20-60%-kal csökkentik a fogszuvasodás kialakulását? Sőt, már a fog előtörése előtt kihat a barázdák és gödröcskék alakjának alakulására (kedvező hatást kifejtve ezáltal), továbbá meggátolja a baktériumok anyagcseréjét is. És ha ez nem lenne elég, kutatások során az is kiderült, hogy a szervezet megfelelő fluorid ellátottsága csökkenti a szívinfarktus kockázatát, illetve bizonyos rosszindulatú daganatok megelőzésében is közrejátszik. Hogyan juttathatjuk szervezetünket ehhez a roppant hasznos vegyülethez? Elsődlegesen minél több ivóvíz, ásványvíz fogyasztásával (ami a változatos étkezés mellett már önmagában elegendő a kellő mennyiségű fluorid bevitelhez), illetve plusszban használhatunk fluoriddal dúsított sót, fluorid tablettát, szájöblögetőket, ecsetelőket, géleket, fogkrémeket. Ne feledje, amennyiben nem figyel oda a megfelelő mennyiségű fluorid bevitelre, előbb utóbb kialakulhat a fogak szuvasodása, a csontok törékenysége.

Alvás közben számos önkéntelen mozdulatot végzünk: testünk és végtagjaink beránganak, szemgolyónk hevesen mozog, és ilyen amikor fogainkat csikorgatjuk. Egy felmérés szerint majdnem minden harmadik ember fogcsikorgat hazánkban. Néhányan csak este, de bőven akad, aki napközben is csikorgat. Bizonyos mértékig ezzel nincs is gond, azonban ha már rendszeresen előfordul, az igen káros a fogakra. Miért probléma ez? Azért,mert ilyenkor sokkal nagyobb a terhelés a fogakon, mint rágás közben. Lényegében a metsző- és őrlőfogainak felületét csiszoljuk simára, így a fogak keménysége csökken, és lassan elvesztik eredeti formájukat. Hosszú távon a fogak fájdalommal fognak reagálni, és fogaink elkezdenek érzékenyek lenni a melegre és a hidegre, de akár kisebb darabok is letörhetnek belőlük vagy a tömések kijöhetnek, nagyon súlyos esetben foga akár ki is eshet. A kellemetlen hatások azonban itt nem érnek véget, ugyanis a fájdalom sokszor kisugárzik a nyakba és a hátba is, hosszú távon pedig szédülést és látási problémákat is okozhat. Honnan tudhatja, hogy Ön is fogcsikorgat alvás közben? 7-8 órai alvás után is fáradtnak, kimerültnek érzi magát Nehezen tud elaludni, de ha nagy nehezen sikerül, akkor is fel-fel riad Gyakran ébred fejfájásra, nyak fájásra vagy hátfájásra Gyakran tapasztal fülzúgást Ismeretlen eredetű arcüreg fájdalmai vannak Fontos tudnia, hogy a fogcsikorgatás leggyakoribb oka általában a stressz, így mindenképpen érdemes kicsit lassítani, kikapcsolni a mindennapokban.

Az ínybetegség és a fogágybetegség ma az egyik leggyakoribb népbetegség. Magyarországon a felnőtt lakosság 80-90%-a szenved tőle. Sokan nem foglalkoznak kellően a fogíny és fogágy állapotával, vagy már kialakult megbetegedésével, pedig az szerteágazó és nagyon súlyos következményeket okozhat. Tünetek, melyek az ínybetegség/fogágybetegség kialakulására utalnak: sötét piros, duzzadt íny visszahúzódott íny meglazult fogak vérzik az ínye fogmosáskor, vagy ha valamivel hozzá ér (pl.: fogpiszkálóval, fogselyemmel, fogköztisztító kefével) fogai között nagyobb rések alakultak ki fogai állása megváltozott. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni mennyire fontos a megelőzés, az odafigyelés, az alapos szájápolás! Vigyázzon fogaira és ínyére, mert megelőzni a bajt, sokkal könnyebb, mint később rendbe hozni azt (ha egyáltalán lehetséges).

Amennyiben olvasta korábbi bejegyzéseinket, akkor Ön már tudja, hogy a napi szükséges szájápolás nem merül ki a két alkalmas fogmosásnál. Nagyon fontos, hogy ugyanilyen nagy hangsúlyt fektessen a fogközök, és a nyelv tisztítására, valamint a teljes szájüreg szájöblítővel történő felfrissítésére, fertőtlenítésére is. Foga 5 felszíne közül fogmosással csupán hármat ér el, hiszen a két szomszédos fog felé néző fogfelszínekhez a fogkefe sörtéje csupán részlegesen éri el, vagy egyáltalán nem. Ezeket a részeket vagy fogselyemmel, vagy fogköz tisztító kefével tudja csak megtisztítani. A fogselyem használata az egymással nagyon szorosan érintkező fogak tisztításakor ajánlott, míg az egymástól távolabb elhelyezkedő fogak esetében utóbbi használata javasolt. Ne hagyja ki ezek használatát a napi rutinból, hiszen nélkülük a fogak nagyon könnyen és sokáig elrejtve szuvasodnak ezeken a területeken, teret engedve így a fogágybetegségek kialakulásának.

Tudta, hogy a tejfogak fejlődése már a magzatkor 8. hetében megkezdődnek? Sőt, a maradó fogak közül az első nagyőrlő fog csírája már a 4. magzati hónapban kifejlődik, az 5. hónaptól pedig kialakul az összes (kivéve hetes és nyolcas fog, vagyis bölcsességfog) maradó fog telepe, és megkezdődnek a meszesedési folyamatok. A 9. magzati hónapra pedig már kialakul a tejfogak koronája is, amit a gyökerek fejlődése követ. Mindezt azért nagyon fontos kismamaként tudni, mert gyermeke fogazata nagyban függ Öntől, attól, hogy az áldott állapotban milyen élelmiszereket, fehérjéket, vitaminokat juttat be saját és így gyermeke szervezetébe. Elsődlegesen a fehérjékben, vitaminokban (folsav, A, B, D, E vitaminok), ásványi anyagokban és fontosabb nyomelemekben (cink, réz, magnézium, kalcium, jód, vas) gazdag ételek fogyasztására helyezze a hangsúlyt. Ha már magzat korban megkapja a kicsi a szükséges mennyiségű “támogatást” édesanyjától, akkor a későbbiekben a gyermek fogai egészségesebbek, ellenállóbbak lesznek a fogszuvasodással szemben, és állcsontjai is jól fejlettek lesznek. A táplálkozáshoz hasonlóan szintén nagyon fontos, hogy a kicsi fogainak fejlődése során (tehát már magzatként), próbáljuk meg kerülni a gyógyszerkészítmények fogyasztását, valamint a különféle vegyszerekkel való érintkezést is, ugyanis azok elszínezhetik a fogakat.

Manapság egyre divatosabb a fogak fehérítése. Nem is csoda, hiszen a fehér fogak az ápoltságot, igényességet tükrözik. Természetesen, akinek kicsit sárgásabb árnyalatú a fogazata, egyáltalán nem jelenti azt, hogy kevésbé ápolt. Korábbi bejegyzésünkben már írtunk róla, mikre érdemes oda figyelni az elszíneződés elkerülése érdekében. Azonban fontos azt tudni, hogy ez a folyamat nagyban függ genetikai adottságoktól is, tehát az idő előrehaladtával mindenkinek elszíneződik a foga. Van akinek később, van akinek hamarabb. Fogfehérítéssel általában 3-8 árnyalatnyit javíthatunk fogai színén, vagyis igen látványos eredményt lehet elérni vele. A fehérség azonban nem örökre szól. Körülbelül 1-2 évente ismételendő a kezelés, a színárnyalat megtartása érdekében. Természetesen, a ‘vissza színeződés’ nagyban függ étkezési szokásaitól , hogy dohányzik e, stb, így erre érdemes fokozottan figyelnie. Az eljárás ilyen gyakorisággal történő elvégzése nem károsítja fogzománcát. Maga a fogfehérítés nem fájdalmas, nem kell tőle tartani. Esetleges kellemetlenségként a kezelés után 1-2 hétig fogérzékenységet tapasztalhat. Összegezve tehát, mi mindenképpen javasoljuk az eljárást, főleg, ha úgy érzi, sokat számít önbizalmának.